E-mail: iroda@horgasugyved.hu • Telefon: +36 20 924 2121

Családjog

a) Házassági vagyonjog:

A házastársak az életközösség fennállásának idejére egymás közti vagyoni viszonyaikat vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Bár ez hazánkban nem túl elterjedt, rengeteg későbbi konfliktus előzhető meg vele. A Ptk. több, különféle vagyonjogi rendszert szabályoz. A szerződésben e rendszereket alkalmazhatják, vagy el is térhetnek tőlük, amennyiben a Ptk. nem tiltja. Lehetőség van arra is, hogy különböző vagyonelemek esetén más és más rendszert kössünk ki.  Legismertebb természetesen a törvényes vagyonjogi rendszer. Ha nincs szerződés, vagy nem rendelkezik másként, akkor ezt a rendszert kell alkalmazni. Ebben az esetben a házastársi közös vagyonba tartozik mindaz a vagyon, melyet a felek az életközösség fennállása alatt közösen, vagy önállóan szereztek.

Közszerzeményi rendszer esetén a Felek a házasság ideje alatt önállóan szereznek, és a vagyonelkülönítési rendszer szabályai érvényesülnek. Lényeges különbség azonban a vagyonelkülönítési rendszerhez képest, hogy –főszabályként- a házasság megszűnése esetén bármely kérheti a másiktól a közszerzeményi vagyongyarapulat megosztását. Fontos garanciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az egyik fél a másik tudta nélkül akkora adósságot halmoz fel, mely veszélyezteti a fél közszerzeményben szerzett vagyonrészét.

Szintén klasszikusnak tekinthető a vagyonelkülönítési rendszer.  Ebben az esetben a felek a házasság fennállása alatt is önállóan szereznek, és önállóan vállalnak kötelezettségeket, melyekért önállóan felelnek. Kivétel a közös háztartás és az ott nevelt gyermek nevelési, megélhetési költsége, ez ugyanis mindig közös költségnek minősül. Kimondja a Ptk., hogy a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munka is a költségviselésben való részt vételnek minősül.

b) Sajnos időnként a házasságok is elmúlnak, és a házastársak, - vagy legalább az egyikük - el szeretne válni. A magyar jogban a válás kimondása 2 különböző eljárásban is lehetséges. Közös megegyezésről akkor beszélhetünk, ha a feleknek sikerül megállapodniuk a legalapvetőbb kérdésekben, melyek a következőek: A közös gyermek(ek) tekintetében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása, a külön élő szülő és a gyermek(ek) közti kapcsolattartás, a gyermek(ek) tartása, a házastársi tartás és az utolsó közös lakhely használata. Ha ezekben a kérdésekben sikerült a Feleknek közös megegyezésre jutni, és e megállapodást a bíróság is elfogadja, akkor nincs akadálya a válás kimondásának. Nyugodtan állíthatom, ha csupán egyetlen aprócska reménysugár mutatkozik a közös megegyezésre, akkor meg kell próbálni közös nevezőre jutni. Ellenkező esetben ugyanis a bíróságnak fel kell tárnia a házasság megromlásának okait és a megszűnéshez vezető folyamatot. Ennek eredménye rendszerint a kapcsolat alapvető megromlása, és nagyon sokszor igen csúnya sárdobálás, mely mindkét félben mély nyomokat fog hagyni.

c) Az eljárási törvény egyik lényeges újítása, hogy a válás és a házassági vagyonjogi per nem köthető össze. A vagyonjogi pert a válópertől elkülönítve kell megindítani és lefolytatni, így lehetőség nyílt arra, hogy a válóperek gyorsabban befejezhetőek legyenek, a vitás kérdéseket el lehet választani, és talán kevésbé válnak a gyerekek a vagyonjogi kérdések túszaivá. Ugyanakkor megegyezés hiányában a Feleknek egy másik perben ismételten szembe kell szállniuk egymással a további vitás kérdések rendezése érdekében.

Kérdése van? »