Kisajátítás
Kisajátítással az ingatlan csak kivételes esetben szerezhető meg, az eljárásnak szigorú szabályai vannak. Kisajátítás során az állam, vagy a helyi önkormányzat meghatározott közérdekű cél megvalósítása érdekében kívánja az ingatlan tulajdonjogát megszerezni, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett.
- A Kstv. szabályai szerint kisajátításnak akkor van helye, ha az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy csere útján nem lehetséges. Mielőtt tehát kérelem benyújtására kerülne sor, a tulajdonossal ajánlatot kell közölni, melynek elfogadása esetén az állam, vagy az önkormányzat a tulajdonossal adásvételi/csereszerződést köt. Amennyiben a tulajdonos az ajánlatot visszautasítja, vagy az ajánlatra 30 napon belül nem nyilatkozik, az adásvételi/csereszerződés megkötését meghiúsultnak kell tekinteni.
- A kisajátításnak további feltétele, hogy a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával (például: szolgalom alapítása) nem lehetséges, vagy erre a tulajdonossal nem jött létre megállapodás.
- További feltétel, hogy a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna.
- A kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyeinek a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meg kell haladniuk. (Ezt a feltételt a Kstv-ben meghatározott esetekben nem kell vizsgálni, pl.: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás)
A kisajátítási hatóság a kisajátítási eljárás időtartamára az ingatlanra - a kisajátítást kérő javára elidegenítési tilalmat jegyeztet fel az ingatlan-nyilvántartásban. Ennek értelmében a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa az ingatlan tulajdonjogával az eljárás időtartama alatt csak a kisajátítást kérő javára vagy más részére a kisajátítást kérő hozzájárulásával rendelkezhet.
A hatóság a Kstv-ben meghatározott célok és feltételek vizsgálatát, valamint a tényállás tisztázását követően határozatot hoz, mely tartalmazza többek között a kártalanítás összegét. A kártalanítási összeget a kisajátítást kérő köteles egyösszegben megfizetni a jogosult részére.
A hatóság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozatot sérelmező ügyfél jogsérelemre hivatkozva közigazgatási pert indíthat, keresetlevél benyújtásával. A keresetlevelet a határozatot hozó kormányhivatalhoz kell benyújtani a döntés közlésétől számított 15 napon belül. A bíróság a közigazgatási pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérheti. A peres eljárás illetékköteles.