Öröklés, hagyaték
Az öröklés is azon területek közé tartozik, mellyel kapcsolatos jogi problémával szinte mindenki találkozik élete során. Bár szinte mindenkinek vannak ismeretei is a kérdésben, érdemes jogi segítségnyújtást igénybe venni. Az elhunyt ugyanis már nem fog tudni más nyilatkozatot tenni, és szerződést módosítani sem. Természetesen a magyar jogban is főszabályként az elhunyt akarata határozza meg, hogy kié legyen az örökség. Feltéve, hogy ez az akarat ismert, és formálisan és tartalmában is megfelel a jogszabályoknak. Egységes a joggyakorlat abban, hogy a formailag hibás végrendeletet nem ismeri el érvényesnek. Amely vagyonelemről pedig nem rendelkezik a végintézkedés, ott a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Meg kell említenünk a kötelesrész intézményét, mely a legközelebbi hozzátartozók öröklését hivatott biztosítani, így a végrendelkezési szabadság egyfajta korlátját is jelenti.
A halál esetére szóló rendelkezésnek több típusa ismert. Elsőként a végrendelet jut eszébe talán mindenkinek. Bár a Ptk. bizonyos szélsőséges élethelyzetekben elismeri a szóbeli végrendeletet, az esetek túlnyomó részében írásbeli végrendeletről beszélhetünk. Ha a végrendeletet közjegyző előtt teszik közvégrendeletről beszélünk, egyébként magánvégrendeletről. A Magyar Ügyvédi Kamara lehetőséget biztosít a végrendelkezőknek, hogy az ügyvédi közreműködéssel készült végrendeleteiket biztonságos megőrzésre nála helyezzék el.
Öröklési szerződés esetén a Felek abban állapodnak meg, hogy tartás, járadék, gondozás fejében válik örökössé a vagyon vagy annak egy része tekintetében a másik Fél.
Annak sincs akadálya, hogy a Felek halál esetére szóló ajándékozási szerződést kössenek, sőt akár annak sem, hogy a leendő örökösök a majdani várt örökségről megállapodást kössenek.
Amilyen lényeges kérdés, hogy ki örököl, ugyanilyen fontossá válhat az is, hogy ki nem. Az új Ptk. átalakította a házastárs öröklésére vonatkozó szabályokat. Azonban az élettárs nem tartozik az örökösök közé a törvényes öröklés rendjében. Abban az esetben ha az élettársak szeretnék, hogy egymás örököseivé váljanak rendelkezniük kell erről. Mégpedig külön-külön okiratban, közös végintézkedést ugyanis csak házastársak tehetnek, és ők is csak további feltételek fennállása esetén.
Örökségről lemondásról akkor beszélünk, amikor az örökös az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben részben, vagy egészben lemond az örökségről. A lemondás főszabályként a lemondó leszármazóira nem hat ki.
Az örökség visszautasítása pedig az az eset, amikor az örökös visszautasítja az örökséget az öröklés megnyílását követően. A visszautasítás vonatkozhat külön-külön a törvényes és a végrendeleti öröklésre. Ezen túl külön visszautasítható a mezőgazdasági művelés célját szolgáló földterület, és a hozzá tartozó termelőeszközök és állatok is. Nem utasítható azonban vissza az örökség, azt az örökös olyan cselekményt végzett, melyből az örökség elfogadására irányuló akarata derült ki. (Pl. A közjegyző által tűzött határidő alatt nem tesz visszautasító nyilatkozatot.)