Mediáció

„Közted, és köztem igény-konfliktus van. Én tiszteletben tartom a te igényeidet, de tekintettel kell lennem a saját igényeimre is. Nem használom a hatalmat feletted, hogy nyerjek és te veszíts, de nem engedhetem meg azt sem, hogy te légy a győztes az én vereségem árán. Állapodjunk hát meg, hogy együtt keressük azt a megoldást, amely kielégíti mindkettőnk igényeit, és így senki nem veszít.” – Thomas Gordon

Konfliktusok mindig is léteztek és mindig létezni fognak az emberi kapcsolatok során, hiszen az ember, mint társas lény, létezésénél fogva keveredik konfliktusba közelebbi vagy távolabbi társaival, a kapcsolat szintjétől függően legyen szó akár családi kötelékeken belüli, akár gazdasági, hivatali kapcsolatban álló feleket érintő, sőt akár teljesen idegenek közötti (pl. közúti közlekedés során kialakuló) vitákról. Ezek a konfliktusok a benne résztvevő emberek hozzáállásától függően kerülnek megoldásra, mindenkit érintően feloldásra, vagy éppen ellenkezőleg, mérgesednek el, válnak feloldhatatlan ellentéteket hordozó különbségekké, megoldhatatlan helyzetekké.

Az igazságszolgáltatás szervezetrendszere felelős a vitában álló felek érdekellentéteinek feloldásáért, kötelező erejű döntések, ítéletek meghozataláért. Azonban a differenciált, bonyolult konfliktusok korában, a bírósági szervezet leterheltsége folytán egy-egy vita peres eljárással történő feloldása hosszú éveken átnyúló, költséges, végeláthatatlan bizonyítási indítványokkal, szakértői véleményekkel terhelt folyamat, melyben legkevésbé a perben álló felek érdeke, véleménye, érzelmei, jövőbeli magatartásuk, helyzetük az érdekes és lényeges az eljáró bíróság számára: a bíróság a hatályos jogszabályok alapján egy múltbeli eseményt ítél meg, és hoz benne döntést.

A költséges, hosszadalmas, érzelmektől, érdekektől mentes peres eljárások életre hívták az alternatív vitarendezési megoldások igényét: az egyoldalú konfliktusmegoldás helyett fontossá váltak az előre mutató, jövőbeli magatartásokat kiváltó, a felek érdekeit, szükségleteit és bizonyos esetekben érzelmeit figyelembe vevő konfliktuskezelési módszerek, ahol a vitában álló felek az ügy elsődleges urai, ők maguk határozzák meg az eljárásuk szabályait, önkéntesen vetik alá magukat az eljárásnak, és nem kötelező részt venniük abban; ha segítséget vonnak be az ügy eldöntésébe, a független, pártatlan, semleges személyt ők maguk választhatják ki, cserélhetik le; valamint bármikor dönthetnek úgy, hogy érdemi eredmény nélkül befejezik a konfliktuskezelési eljárást, vagy újrakezdik azt. 

Ilyen alternatív vitarendezési megoldás lehet a mediáció, melyben pontosan a fenti szabályok érvényesülnek és a felek érdekei, igényei, szükségletei kerülnek előtérbe. Mediátor végzettségű kollégánk bevonásával vállaljuk megbízóink üzleti, gazdasági, munkaügyi és büntetőügyi témában felmerült vitás ügyeiben való segítségnyújtást annak érdekében, hogy a vita, konfliktus mielőbb, a felek minél hatékonyabb bevonása mellett, minél nagyobb megelégedésükre, konszenzus kialakításával kerüljön befejezésre.